2013. január 10., csütörtök

A teliholdnál is fényesebb lesz az idei üstökös

Az év leglátványosabb tudományos eseménye az ISON nevű üstökös érkezése lesz, amely teliholdként ragyog majd november végén az égbolton. 

A 2013-as év leglátványosabb tudományos fotói között biztosan ott lesznek a C/2012 S1 (ISON) nevű üstökösről készült felvételek. A novemberben érkező, Magyarországról is látható égitest az előrejelzések szerint a teliholdnál is fényesebb lesz egy rövid ideig. A legszebb látványt azonban remélhetőleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk.
A szuperüstökösnek is nevezett ISON felvezetéseként már tavasszal láthatunk egy másik szabadszemes (azaz nem csak távcsővel megfigyelhető) üstököst. A C/2011 L4 (PANSTARRS) nevű objektum a várakozások szerint 1-2 magnitudós lesz (közepesen fényes csillaghoz hasonló), hosszú csóvával.
Különböző csillagászati fórumokon nagy felbolydulást okozott a C/2012 S1 (ISON) üstökös felfedezése. Az üstökös hihetetlenül fényes látvány lehet 2013 őszén. Azért írtunk feltételes módot, mert az üstökösök esetében sok a kiszámíthatatlanság. Az üstökös felfedezését 2012, szeptember 24-én jelentették be. A felfedezők Vitali Nevski (Vitebsk, Fehéroroszország) és Artyom Novichonok (Kondopoga, Oroszország). Az üstökös a felfedezésekor 18.8 magnitúdó volt, és a kométa C/2012 S1 (ISON) nevet kapta.

A színpompás gyurgyalag lett a 2013-as év madara

Magyarország madárfaunájának egyik legszínpompásabb madara, a gyurgyalag (Merops apiaster) a 2013-as év madara egy tavaly májusban zárult szavazás eredményként - emlékeztet az internetes voksolást szervező Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A gyurgyalag fészkelőterülete a Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsiáin át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és elszigetelten Dél-Afrikában is. Európában egyes párok alkalmanként az összefüggő fészkelőterülettől északabbra is megjelennek. Ilyen költések ismertek Hollandiából, Belgiumból, Dániából és Dél-Angliából.
Magyarországon a középhegységek zárt erdővel borított részeinek kivételével bárhol megtelepedhet. Kedveli a meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat. Néhány évtizeddel ezelőtt elsősorban a nagyobb folyók partfalaiban költött. Ugyanebben az időszakban csak néhány nagyobb telepe volt ismert. Az utóbbi két évtizedben az igazán nagy - 50 pár feletti - telepei ritkává váltak, viszont fészkelésre alkalmas partfalak esetén egy-két pár megtelepedésére bárhol számíthatunk. Újabban a lakott területeken is megtelepedett néhány pár meszesgödrök vagy pincének kiásott mélyedések falában, enyhe leejtésű pusztagyepeken, útpadkában, stb. helyeken.